A négy liberális alapelv

Először

Napokkal ezelőtt összegyűjtöttem az anyagot a négy liberális alapelv hatásának bemutatására. "Jogászosan" meg is fogalmaztam mondandómat, de nem voltam elégedett vele. Túl száraznak éreztem, olyannak mintha egy köztiszteletben álló személy fogalmazta volna meg, teletűzdelve olyan kifejezésekkel, amelyet csak "vájt fülűek" értenek (ha értenek).

Ma reggel olvastam egy írást, amely emlékezik Baka Pistára, aki hetven évvel ezelőtt született (és már közel huszonöt éve nincs közöttünk). Felelevenedett bennem a hatvanas évek Szegedje, a "nagy generáció", Paál Pisti, Kelemen Jancsi (Jimmy), Rigó Béla, Veress Miki - és akikkel különösen szoros kapcsolatban voltam: Rike, azaz Petri Feri, és Don Dinnyés, a Daltulajdonos, polgári nevén Dinnyés Jóska, akivel büszkén valljuk magunkat most is "földinek".

És hát a szekszárdiból szegedivé lett Baka Pista.

És eszembe jutott egy hatvankettes egyetemi-színpadi előadóest az Auditórium Maximumban, ahol "Égess!" versemet is elmondta egy szép bölcsészlány, és ahol Paál Pisti az egyetem és a pártbizottság első sorban ülő vezetőire nézve többször megkérdezte: "Tessék mondani, mikor leszünk szabadok?" Arra is emlékszem, hogy többünket elvittek a rendőrségre, "jobb belátásra téríteni".

Aztán Paál Pisti kilencvennyolcban feladta, öngyilkos lett, amikor megtapasztalta, hogy átöröklődött a mondott rendszerváltással a kapitalizmus sorscsapása is, az, hogy azzal a macskával váltuk azonossá, aki mindhiába menekül a járhatatlan forró bádogtetőn, mert nincs kiút: idegenné tették önmagával szemben is. Most, hogy ellenőrzöm emlékeimet, megdöbbenve látom, hogy Pisti Egyetemi Színpadi tevékenységét nem méltatják, pedig, ha más nem, a "Macska a forró bádogtetőn" (Tennessee Williams) rendezése korszakos jelentőségű volt.

Gondolom, egyszer majd le is írom ezeket az emlékeket részletesen, de most csak azt szeretném, ha az alábbi, száraz, jogászi okfejtéseim oldódnának és keményednének (gondolj bele: ez nem belső ellentmondás!) Baka Pista nyolcvanban írt versének egy gondolatával, amelyben a magyar szívet kozmopolita gúnyában őrző Liszt Ferenc látomásaként írta:

"Csak meg ne lásd, hogy a rapszódiák

aranysújtása megfakult molyette

díszmagyarodon, én szegény hazám.

Bemuzsikáltalak az Európa

Grand Hotelbe, s nem vettem észre, hogy

neked a konyhán terítettek."

És boldog földim, Dinnyés Jóska ide rímelő hitvallása is vezérgondolatként szolgál mondandóm üzenetének megérzéséhez, megértéséhez:

"Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől."

És most a fentiek szellemével átírt "jogászkodás"

(a jogszabályi hivatkozásokat jegyzetbe teszem)

A kilencvenes években, és a kétezres évek elején még a liberalizmust láttatták a jólétet biztosító eszközként, amikor az SzDSz akarata paktumokon keresztül akkor is érvényesült, amikor nem volt kormányon, amikor még a FIDESz a Liberális Internacionálé tagja volt, büszkén hirdették nevén nevezve a köztiszteletben álló emberek a négy liberális alapelv mindent megoldó eszméjét. Azóta már nem mondják, hanem gyakorolják, és hallgatnak arról, hogy nem azt jelenti, amit akkor hirdettek, hanem annak ellentétjét.

A Lisszaboni Szerződés[i] megmutatja, hogy mit jelent a jézusi figyelmeztetésben szereplő "világ fiainak okossága", amely elvakítani akarja a világosság fiait.

A cél a négy liberális alapelv érvényesítése a nemzeti ego megszűntetésével működő globális piacon keresztül történik (úgy-e, nem tartod véletlennek, hogy ez a szabadkőművesek célja is): "A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása." (EUM 26. cikk (2) bekezdés, amit - több más cikkel együtt - az "ősalapból", az 1957-es Római Szerződésből vettek át).

Tudd, hogy a négy liberális alapelv hatása köszön rád, amikor azt látod, hogy gyöngébb minőségű árut kapsz, mint az Európa Grand Hotel lakosztályaiban élők.

És akkor is tudd a téged kihasználó világ fiainak szándékát, amikor az elesettek segítését szolgáló szociális szolgáltatást (bele érve az egészségügyet is) felesleges tehernek tekintik, a közüzemi szolgáltatást nem életfeltétel-biztosításként, hanem közös tégelyben kevert áruként kényszerítik rád, a pénzügyi szolgáltatást pedig olyan lehetőségként teszik a nyakadba, amelyet a kínálat manipulációja és nem a te igényed vezérel.

Figyelmedet a tőke mítoszára irányító szemellenzőt - ha még nem is tudod levetni - legalább félre kell húznod, hogy lásd: a "befektetés" azt jelenti, hogy közössé tesszük házunkat, hazánkat az idegenekkel, befektetjük őket ágyunkba, hogy idegen érdekek hatalmát szolgáló utódaink szülessenek, hogy mi is a magyar érték feletti idegen érdeket szolgáljuk. Ezt látod, amikor "kapcsolt áruként" a pénztőke hatása beszivárog lelkedbe, agyadba, minden sejtedbe, és már észre sem veszed, hogy mindenütt zsarnokság van, már nem mehetsz mindenhova Hazádban, mert csizmád patkója felsérti a százmilliós villák, klubok, zárt lakóparkok szép, sima padlatját! Már észre sem veszed, hogy a hagyományainkban tetteinket irányító lelki és szellemi tőkédet már nem tekintik értéknek. Ezért kell szabadosságot (magyarul: gátlástalanságot) valló szakbarbárokká idomítani, és nem magyar lélekkel és szellemmel élő emberekké nevelni utódainkat.

A XX. század meghatározó közjogásza, Kmety Károly, meghatározása szerint a Szent Korona maga az egyetemes magyarság, életterével együtt. Részei: a terület és az ember (ez a természetes mátrix, de ezt most hagyjuk.)

Az embert a személyeket sújtó zsarnoksággal eltávolították a Szent Korona testéből. Már a terület sem a Szent Korona, hanem a tőke része a Lisszaboni Szerződés szerint (EUM 38. §[ii]). Az, hogy ezt a magyar földtörvény (2013. évi CXXII. törvény[iii]) is megerősítette, azt mutatja, hogy ma Magyarországon a világ fiai már nem csak származásuk szerinti idegenek.

Amikor jogosan felháborodsz azon, hogy törvényesen akarják Magyarországon érvényesíteni a "nyílt társadalom" lázálmát (vagyis idegen értékrendű emberek betelepítését), akkor vedd észre, hogy ez a négy liberális alapelv egyik sarokpontja, aminek lehetőségét 2007-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta a Lisszaboni Szerződés megerősítésével (EUM 80[iv]).

Azt is lásd, hogy a napjainkban létkérdéssé vált migráció-kezelés oka az USA és a NATO által kifejtett terrorista tevékenység (gazdasági és/vagy politikai hatalom megszerzése és/vagy megtartása érdekében kifejtett erőszak), amellyel élhetetlenné tették embermilliók természetes életterét.

A hivatalos ok-meghatározás szerint a migráció (Haza-elhagyás) a klímaváltozás és egyes kontinensek elmaradottsága miatt következett be. Ha így lenne, akkor a felkészülés és a felzárkóztatás a megoldás, nem a meglévő értékrend megváltoztatása. Az, hogy nem ezt működteti a világ fiai okossága, azt bizonyítja, hogy nem akarnak tenni semmit sem az elpusztított élettér visszaállításáért, sem a Macron és Merkel (mások szóhasználata szerint: Soros) nevével fémjelzett nyitott társadalom rémképe ellen.

A Lisszaboni Szerződésben a világ fiai okossága kiterjedt arra is, hogy a négy liberális alapelv alkalmazását ne lehessen kijátszani.

Erre szolgál a "kizárólagos hatáskörök" meghatározása (EUM 3. cikk[v]), valamint az önrendelkezési jog (szubszidiaritás) eltorzított értelmezése (EUA 5. cikk[vi]), továbbá annak egyértelművé tétele, hogy a multinacionális cégek érdekérvényesítése minden ember és állam fölött áll (EUM 106. cikk[vii]).

És ha még ez sem elég a kiszolgáltatottság biztosítására, akkor ott vannak a tiltó rendelkezések részben közvetlen, részben közvetett formában[viii].

Ha tenni akarsz azért, hogy a négy liberális alapelv "szenvedhetetlen igájától" (Rákóczi: Brezáni pátens) megszabaduljunk, olvasd el és terjeszd a jogszabály szintű összehasonlítást[ix].

Orbán Viktor miniszterelnöki székfoglalója sok életfeltétel-változást ígér a függetlenség megtartása érdekében kifejtett intézkedésekkel. Két - egymással összefüggő - terület viszont nemcsak megkérdőjelezi, hanem lehetetlenné teszi az ígéretek betartását.

Az egyik az EU-hoz tartozás megkérdőjelezhetetlensége, a másik a gazdaságközpontúság fenntartása.

A négy liberális alapelv azt bizonyítja, hogy az EU jelenleg is föderatív társadalomszervezési modellt követ, vagyis a hatalomgyakorlás az emberek és nemzetek feletti érdekérvényesítést képviseli.

A gazdaságközpontúság pedig az ember falanszter-fogaskerékként létezését (fél-rabszolgaságát) akarja "halhatatlanná" tenni.

Ezek ellentéte az Isteni Iránymutatás követése, ami a legszentebb emberi egységekre: a családra és a bővebb élettér-közösség különböző szintjeire épül, amelynek egységteremtő alapja a nemzet és az azonos értékendet követő, földrajzilag elhatárolható emberközösség érdek-összehangoló és érdekvédő szövetsége, az állam. A nemzetek érdekeinek érvényesítését tehát a természetes társadalomszervezési rendszer, vagyis a nemzetállamok érdekérvényesítésének összehangolása (a konföderalizmus) jelenti.

Hogyan tovább Európa, hogyan tovább Magyarország?

Boldog földim, Dinnyés Jóska adja meg a választ a "Többségi akarat" című dalában:

"Rajtunk az áldás kezemben a kezed

Bíztam benned ugyanaz a terved

Szabadság és béke - Legális/legitim

Mert ez a többség akarata. Punk-tum

Az egésznek a fele és még egy ember

Annak is a fele és még egy ember

Döntötte el a sorsomat

Mert ez a demokrácia. Punk-tum"

(Dinnyés József: Többségi akarat)

A többség akaratát és érdekét kell képviselni, amely Magyarországon, Európában és a Föld minden táján ugyanaz:

Isteni Iránymutatást követő, emberközpontú érdek-összehangolás[x], vagyis

az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszere.

[i] Lisszaboni Szerződés az európai unióról szóló szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződés módosításáról

[ii] II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 38. cikk

(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.

A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a "mezőgazdasági", illetve az "agrár-" kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.

"Mezőgazdasági termékek" a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.

(2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.

(3) A 39-44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel.

(4) A mezőgazdasági termékek belső piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával.

[iii] 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

[iv] II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 80. cikk

Az Unió e fejezetben meghatározott politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. Az Unió e fejezet alapján elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szükség van, megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.

[v] II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. cikk

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

a) vámunió,

b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

[vi] I. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 5. cikk

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.

[vii] II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 106. cikk

(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101-109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

[viii] Az Unió hatásköreinek típusai és területei (EUSz 2. cikk)

A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (EUM 79. cikk)

Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (EUM 83. és 84. cikkek)

Adórendelkezések (EUM 113. cikk).

Jogszabályok közelítése (EUM 114., 115., 116., 117. és 118. cikkek).

Népegészségügy (EUM 168. cikk).

Ipar (EUM 173. cikk).

Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás (EUM 189. cikk)

Idegenforgalom (EUM 195. cikk).

Polgári védelem (EUM 196. cikk).

Igazgatási együttműködés (EUM 197. cikk).

Közös kereskedelempolitika (EUM 206. és 207. cikk).

Általános és záró rendelkezések (EUM 352. cikk).

[ix] "Magyarország elvesztésének és visszavételének 12 stációja"

[x] Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

és

Kiút a válságból - a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá.