A pártprogramok általános értékelése
Ígéretemet teljesítettem. A pártok programjainak összehasonlítását és elemzését elvégeztem.
Készítettem egy bemutató videot, amely a "Hogyan használjuk?" menüpontban is elérhető.
Két összegzőt készítettem. Az egyik az Egyetemista kérdéseire adott válaszokból áll. Ezt részenként ismertettem.
A másikat ide másolom.
Szeretettel, Halász József
______________________________________
A pártprogramok általános értékelése
Mindegyik választási kampányban az ellenzéki pártok kormányváltást akarnak, mert a jelenlegi kormány
- korrupt,
- adópolitikája a "kisembereket" sújtja,
- alacsonyan tartja a béreket,
- a létminimum alatt élők számát nem csökkenti,
- nem tudja az államadósságot "lefaragni".
Némelyik párt "valódi rendszerváltást" követel. Amikor a programjukat megismerjük, kiderül, hogy ez alatt a jelenlegi rendszer egyes jellemzőinek változtatását értik, nem a rendszer felváltását egy másikkal.
A 2018-as választások előtt is ezt tapasztaljuk.
Ha a FIDESz 2010-es programját elolvassuk (amely most is aktuális, hiszen "ezt folytatják"), azt tapasztaljuk, hogy ellenzéki pártként ugyanazokat a hiányosságokat vetette fel az akkori kormánnyal szemben, amelyeket ma ellene fogalmaznak meg a mostani "ellenzékiek".
Természetes a következtetés: ha minden kormány ugyanazokat a hibákat követi el, akkor ezeknek közös gyökerük kell, hogy legyen.
Vagyis a hibák egy ok következményei. Az ok pedig az a rendszer, aminek hátrányos hatását érzékeljük.
Lehet erről nem beszélni, egy-egy következményt okká emelve - hiszen a politikai korrektség (azaz a tabu-tisztelet) ezt kötelezővé is teszi -, de ebben az esetben a győztes párt törvényszerűen ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni, amelyeket megszűntetni ígért.
Az 1989-es diktatúra-típus váltás óta megélt nyolc választás egyikében sem jelent meg a rendszerváltás alternatívája.
Ennek az oka elsősorban az a félrabszolgaság, amiben 973 (Quedlinburgi szerződés1) óta szocializálódunk:
- Megszoktuk, hogy szenvedő (negatív) szabadságban (Rákóczi szavaival: szenvedhetetlen iga alatt) élünk.
- Megszoktuk, hogy mások döntenek rólunk, megkérdezésünk nélkül.
- Megszoktuk, hogy idegen érdekérvényesítés uralkodik felettünk.
- Megszoktuk, hogy a gazdaságért vagyunk és nem a gazdaság értünk.
- Megszoktuk, hogy mások hatalomvágya hoz ránk vészhelyzetet.
- Megszoktuk, hogy azokat a túlélési szabályokat tartjuk be, amelyeket fennmaradásunk érdekében kényszerítettünk magunkra.
A 2018-as választáson induló pártok (az elemzésben feldolgozott tizenhármas mintavétel alapján) a nyugati civilizáció három irányzatát képviselik:
a./ "nemzeti" irányzat, amely az ezeregyszáz év túlélési szokásjog (történeti alkotmányosság) képviselete, ami a megosztottságot isteni akaratnak tekinti, a zsidó-keresztény Szent Korona Tant követve,
b./ az "európai" irányzat, mely az EU elődje, az Otto által 973-ban megteremtett birodalom - a gazdasági és katonai integráció mellett érvényesülő nemzeti érdekeket jelentő - megosztó szellemét kizárólagos "európai értékként" kezeli és
c./ az "euro-atlanti" irányzat, amely a kozmopolitizmust, a - jelen kor definíciója szerint "szabadosságként" értelmezett - liberalizmust a legelemibb nemzeti érdekek eltiprására használja.
A kormányváltás szükségességeként meghatározott következmények egy kiindulópont (a korrupció) és annak származékaival a rendszerváltás elkerülhetetlenségét bizonyítják, az általuk megjelölt rendszerreform helyett.
Korrupciónak a választások előtt vetnek ágyat. Egy érdekcsoportnak pénzre van szüksége ahhoz, hogy hatalomra kerüljön, ehhez támogatók kellenek. Általában a támogató keresi meg a számára legmegfelelőbb csoportot. Mivel "a pénznek nincs szaga", a csoport számára nem a támogató személye, hanem az összeg a lényeg.
Sajátos mód a "fedező támogatás". A támogató azt vállalja, hogy a csoport (vagy annak egy tagja) helyett "elviszi a balhét", vagyis a támogatottnak pajzsa lesz. Kormányváltások esetén egy-egy kirakatperben őket ítélik el, jellemzően a cselekmény súlyához képest enyhe büntetéssel.
A külföldi támogatók célja a korrupciót létrehozó rendszer fenntartása. Kormányváltáskor a számonkérés nem őket, hanem magyarországi helytartóikat érintheti. (Ez elvi lehetőség.)
A hatalomba kerülés után a támogató "benyújtja a számlát". Előnyt követel támogatásáért. Ennek legitimizálásához jogszabályt (vagy joghézagot) kell gyártani. Mivel a jogalkotás felülről lebontó és nem alulról épülő, bármilyen jogszabály előtt szabad a pálya. A többféleképpen értelmezhető jogszabály esetén ott a "házon belüli" jogalkalmazás. A "befektetés" és a pályázati rendszer a korrupció eszköze.
A törvényhozók (országgyűlési képviselők) személyükön vagy pártjukon keresztül támogatottak, és felelősségre vonásuk a szabad mandátum miatt lehetetlen, így a korrupció kényelmesen befekszik a választások előtt megvetett ágyba.
A parlamenti demokrácia választási rendszerének "bájos szemtelensége" az a módszer, amivel csak a "titkos szuperszervezet" (Karen Hudes, a Világbank volt vezető jogtanácsosának meghatározása2) képviselői juthatnak hatalomhoz a "fősodratú média" (ld. Karen Hudes) kizárólagos támogatásával. (Természetesen a "titkos szuperszervezet" tagjainak kiléte a politikai korrektség következtében hivatalosan nem ismerhető meg.)
A jelenlegi választási rendszer bohóctréfává alázza a hatalomgyakorlók kiválasztását azzal, hogy - a demokrácia kiteljesedését hangoztatva - támogatja a kizárólag anyag érdekből alakult "viccpártok" részételét a megmérettetésen.
Az elmúlt hét választás bizonyította, hogy a választások előtt minden alkalommal megágyaztak a korrupciónak. A nyolcadik ugyanazon cél érdekében és ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik.
Az ok, amely lehetővé teszi a korrupciót, annak a rendszernek az eszmei tőkéje, amely jelenleg uralkodik. Ennek az eszmei tőkének a neve: félrabszolgaság, árnyaltabb megfogalmazásban: nyugati civilizáció.
A félrabszolgaság kibékíthetetlen ellentéte a szabadságon (Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász pontosításával: cselekvő - aktív - szabadságon) alapuló eszmei tőke, amely 973-ig a magyarság társadalomszervezési rendszereként működött. Történelmi jellege (és nem - nem létező - primitívsége) miatt ősi civilizáció a neve.
A korrupció kedvezményezettjei közvetve vagy közvetlenül kötődnek a "titkos szuperszervezethez", így annak játékszabályai szerint tevékenykednek. Ezért alapvető érdekük, hogy
- az adópolitika (tágabban: teljes közteherviselés) nekik kedvezzen a Lisszaboni Szerződés II/106. cikk3 mintájára,
- a maximális profit érdekében alacsonyan tartja a béreket,
- a "szociális érzékenység az állam dolga" elv szerint a létminimum alatt élők számát nem csökkenti, mert arra nincs fedezet,
- nem tudja az államadósságot "lefaragni", mert a GDP jelentős részét profitként kiviszik az országból4, így a nemzetgazdaság költségvetési vetülete deficites.
______________________________________
A fentieket az általam kiválasztott tizenhárom párt választási programja és alapító nyilatkozata (alapszabálya) bizonyítja.
_____________________________________
Az összehasonlítást lehetővé tevő és elemzést tartalmazó anyaggal azt bizonyítom, hogy
- a választás nem hoz a magyar emberek számára élet-minőség javító eredményt, mert továbbviszi a nyugati civilizáció koreszméjét,
- folytatódik a félrabszolgaság, ezzel
- távolodunk attól, hogy - 1045 év után - ismét "szabad magyarnak" nevezhessük magunkat.
________________________________
1 "Nyugat népei a római rabszolgarendszer világából emelkedtek a feudalizmus, a jobbágyrendszer félrabszolgaságába. A magyarság viszont épp ellenkezőleg, a szabadságból süllyedt a feudális szolgaság, félrabszolgaság állapotába."
(Grandpierre K. Endre: NEMZETI KÖZSZABADSÁG A RÉGI MAGYARORSZÁGON)
2 Karen
Hudes: A dollár összeomlik, új pénzügyi rendszer alakul ki
3 (2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
4 A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön -