A rendszerváltás lépésről lépésre – az első lépések 1.
Sokan hirdettek, hirdetnek "rendszerváltást", de miután mindenki a jelenlegi rendszer alapjainak változatlanul hagyása mellett képzel el változtatást, ezek a javaslatok nem gyökeres (radikális) koreszme-váltást céloznak, hanem rendszer-átalakítást (rendszer reformot).
Az Egyetemista kérdéseire adott válasz alapelveket tisztáz, így bárki feltehette volna.
A kérdések:
1. Az EU átalakítható-e Európai Konföderációvá?
2. A tényleges rendszerváltás hogyan képzelhető el a pártrendszerben?
3. A törvényhozás (alsó- és felsőház) választása és felépítése és tagjainak kötött mandátuma hogyan akadályozza meg a korrupciót?
4. Az önellátás milyen céllal és formában alkalmazható?
A kérdésekre külön - külön írásban adok választ.
Az Egyetemista első kérdése összetett, mert a rendszerváltás Európán (így Magyarországon) belüli lehetőségére és az ezzel kapcsolatos korlátokra vonatkozik.
"Nézegettem az ön Európai konföderációs tervezetét, amivel egyet értek.
Ön korábban azt nyilatkozta egy videójában 2014-ben a választásokkor, hogy jó lenne, ha ezt valamely párt felvállalná, valamint olyan EP-képviselők kellenének, akik ezt képviselik az EP-ben, valamint, hogy ők évi 50 millió ft-al rendelkeznek, amelyet beleforgathatnának alapítványokba - ön által felvetett önellátó rendszerbe....
Eközben ott van Önnek a Veled Európa, de nélküled EU felvetés is....
Ön szerint, hogy fér ez a kettő együtt össze? Beküldünk EU-s képviselőket, akik a jelenlegi Nemzetáruló-EU csatlakozási szerződés, Nemzetáruló-Lisszaboni szerződés stb. mellett azt fogják szajkózni az EU politikusai és az EU tagországok felé, hogy hozzuk létre a konföderatív Európát, szerintem ez Brüsszelben nem megy, hiába is mondanák ki, más út kell."
a./ A föderáció és a konföderáció fogalmának egyértelműsítésével kell kezdeni a választ.
- A föderáció alapja az emberek és nemzetek feletti érdekérvényesítés (integrálás). Társadalomszervezési jellege: Szövetségi állam.
- A konföderáció az emberek és nemzetek érdekérvényesítéseinek összehangolása (koordinálás).
Társadalomszervezési jellege: Államszövetség.
A társadalomszervezési rendszer meghatározza a társadalmi együttélés (jog) rendszere iránymutatásának jellegét is.
A föderáció az iránymutatást az emberi fejlődés következményének tartja (történeti alkotmányosság), míg a konföderáció állandó, isteni iránymutatást követ (történelmi alkotmányosság).
A föderáció az anyagi vagyon elsődlegességét hirdeti, vagyis szemlélete szerint az állam szolgálja ki a gazdaságot.
A konföderáció a lelki-, szellemi- és anyagi vagyon összhangjára épül, vagyis az élettér által nyújtott minden vagyont az ember (és az azonos területen élő emberek érdek-összehangolását és -védelmét szolgáló állam) szolgálatára rendeli.
Ebből adódóan:
A föderáció az anyagi vagyont tulajdonlók és birtoklók érdekeinek érvényesítésére felülről lebontó közigazgatási és jogrendszert alkalmaz, ezért kisebbség uralmát jelenti a többség felett, még akkor is, haszavakban népuralmat (demokráciát) hirdet.
A konföderáció az érdekérvényesítés összehangolását alulról felépülő közigazgatási- és jogrendszerszeren keresztül végzi, így a többség akaratának érvényesítését jelenti.
Az Európai Unió társadalomszervezésének szabályrendszere (jogrendszere) a kirekesztők uralmát törvényesíti a kirekesztettek felett. Ugyanez volt a jellemzője a Quedlinburgi Szerződésnek, ezért mondható, hogy a föderáció dominanciája Európában 973-tól folyamatos.
Magyarország 973-tól föderatív társadalomszervezési rendszerben él, a zsidókereszténységet eszmei alapként követő történeti alkotmányosság megosztottságot szentesítő iránymutatása alatt.
A Quedlinburgi Szerződés megkötésével erőszakos alkotmányosság-típus váltás történt: az Isteni Iránymutatást követő, emberközpontú konföderatív ősi (történelmi) társadalomszervezési rendszer helyére egy kirekesztő embercsoport érdekeit érvényesítő, föderatív iránymutatást, a nyugati (történeti) alkotmányosság-típust kényszerítettek.
b./ Az Európai Unió jelenleg egy fél-rabszolgatartó államszövetség, amely általánosan föderatív jellegű, kivételesen alkalmazott konföderatív elemekkel.
A magyarországi csatlakozási népszavazás (2003) erőteljesen irányított volt. A választásra jogosultaknak kevesebb, mint fele (45,62 %) adta le voksát, így - a NATO csatlakozási népszavazás miatt visszamenőleg módosított választási törvény szerint - a választ adók 83,76 %-a (a választásra jogosultak 36 %-a) támogatásával, tehát kisebbségi akarat érvényesülésével vált Magyarország az EU tagjává.
A föderáció és konföderáció kérdésében hivatalos, nyilvános vita soha nem volt, annak ellenére, hogy - az eurobarometer felmérése szerint - az európai polgárok többsége konföderatív megoldásokat tart szükségesnek, és az európai polgárok 80 %-ának érdekeit az EU-Parlamenti tagok 20 %-a képviseli[i].
Az EU Parlamentben a 2008-as erkölcsi, társadalmi és gazdasági világválság óta felerősödött az "euszkeptikusok" szerepe, különösen a 2005-ben alakult Függetlenség/Demokrácia frakció jóvoltából, amelynek vezetője a dán képviselő, Jens-Peter Bonde volt.
Bonde úr 2008-ban megkeresett azzal a kéréssel, hogy egy tanulmányban hasonlítsam össze a föderatív és a konföderatív társadalomszervezési rendszert. A tanulmánynak - többszöri egyeztetés alapján - "Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell" címet adtam[ii].
A tanulmány alapján Bonde úr egy konferenciát tervezett (előbb brüsszeli, majd budapesti helyszínnel) "Európa jövője: föderáció vagy konföderáció" címmel. A konferenciát az EU "illetékesei" meghiúsították. Bonde úr 2009-ben lemondott EU parlamenti mandátumáról, a Függetlenség/Demokrácia frakció pedig - egy rövid haláltusa után - megszűnt.
Az EU 2005-ben egy tisztán föderatív jellegű "Európai Alkotmányt" akart életbe léptetni, de a francia és a holland népszavazás ezt a tervet meghiúsította.
2007-2008-ban önálló jogalap helyett egy meglévő szerződés (a Római Szerződés) módosításként fogadtatták el a tagországok parlamentjeivel az "Európai Alkotmány" két részre bontott szövegét, Lisszaboni Szerződésként.
2016-ban Németország és Franciaország nyilvánosságra hozta és 2017 végén pontosította az EU föderatív Európai Egyesült Államokká alakulásának tervezetét.
A tervezet szerint
- a négy liberális alapelv [tőke, áru, szolgáltatás és munkaerő szabad áramlása - LSz II/26 (2)] korlátlanul érvényesül,
- a kizárólagos hatáskör (LSz II/3) teljes körűvé válik, amivel megszűnnek a konföderatív jellegű "megosztott hatáskörök" (LSz II/3),
- eltörli a konföderatív alapja, az önkormányzatiság (szubszidiaritás) korlátolt alkalmazhatóságát [LSz I/5 (3)] is,
- a jogszabályalkotás központosításával megszűnik a Lisszaboni Szerződésben konföderatív "csökevényként" meglévő "jogharmonizáció" lehetősége (LSz II/288), ezzel a tagországok törvényhozása (parlamentje) feleslegessé válik, vagyis a tagállamok jogi értelemben megszűnnek,
- a "nyílt társadalom" merkeli dogmájának kizárólagos alkalmazása (vagyis a migránsok befogadásának kötelezővé tételével), amely "csírájában" szerepelt a LSz II/80 cikkben.
Az EU föderatív Európai Egyesült Államokká válásával Európa minden állama ajándékba kapja azt, amivel 1920-ban a Trianoni Szerződéssel Magyarországot büntették[iii].
c./ Az 1. pontban hivatkozott tanulmány "3. Az átalakulás részei és fokozatai" (67 - 78. oldal) c. fejezetében a megvalósítási ütemezését írtam le.
Ennek eszközeként készítettem el 2011-ben az "EU-no-EK-yes" honlap-csoportot[iv] (a folyamatos élősítéséhez együttműködő társakra van szükség), amelyben minden akkori tagországnak van egy-egy honlapja, a következő tartalommal:
- Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet szövegével (magyar, angol és német nyelven),
- A Lisszaboni Szerződés szövegével a tagország hivatalos nyelvén (hivatalos nyelvein),
- A "Szabad államokat a szabad Európában!" c. kiáltvány a kilépés lehetőségét tartalmazó LSz cikkekkel és egy népszavazás-kezdeményezési aláírásgyűjtő lappal, amely szövege:
Akarja-e Ön, hogy európai népszavazás döntsön arról, hogy a szövetségi államként (föderációként) működő "Európai Unió" átalakuljon független államok "Európai Államszövetségévé" (konföderációjává)?
- A tagországok elvesztésének 12 stációja a Lisszaboni Szerződés alapján[v].
- A "Terrorizmus", az EU és az Európai Konföderáció fogalom-meghatározása.
Kelt Szegeden, 2018. Fergeteg havának 9. napján.
Halász József
az Isteni Iránymutatás közvetítője
[i] "Kiút a válságból - a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá" - Jegyzetek XLVIII - XCI. oldal (https://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf)
[ii]Szent Korona Értékrend Akadémia első fokozat munkaanyaga - 61 - 100. oldal https://nemzetiegyseg.com/Elsofokozat.pdf
[iii] 2006. május 16.: "Az amerikai mintát csak Magyar Bálint követi?" -https://www.magtudin.org/Halasz%205.htm
2016. június 3.: A paradigmaváltásról Trianon kapcsán - https://szkertekrend.hu/indexi115.html
2011. május 26.: Közlemény https://szkszhu.szksz.com/110526.html
2016. június 9.: Ismét a paradigmaváltásról Trianon kapcsán - https://szkertekrend.hu/indexi117.html
2017. 06. 04.: A pohár betelt - https://szkertekrend.hu/indexi184.html
[iv] https://eu-no-ek-yes.com/
[v] https://nemzetiegyseg.com/12stacio_szoro.pdf