A rendszerváltás lépésről lépésre – az első lépések 3.

A válasz összefoglalása:

Az Európai Unió jelenleg egy fél-rabszolgatartó államszövetség, amely általánosan föderatív jellegű, kivételesen alkalmazott konföderatív elemekkel, vagyis nem tisztán föderatív és nem tisztán konföderatív.

A jelenlegi Európai Parlament többsége (amely az "európai polgárok" 20 %-ának érdekeit képviseli) tiszta föderatív szövetségi állammá, Európai Egyesült Államokká akarja átalakítani.

Ennek a célnak a meghiúsítása nemcsak Magyarország, nemcsak Európa, de az emberiség 98 %-ának érdeke.

Az EU Európai Konföderációvá átalakítása (és ezzel a vészhelyzet elhárítása) lehetséges azzal a folyamattal, amit leírtam.

2. A tényleges rendszerváltás hogyan képzelhető el a pártrendszerben?

A válasz részletesen: https://www.halasz-naplo.com/l/a-rendszervaltas-lepesrol-lepesre-az-elso-lepes-2/

A válasz összefoglalása:

A két koreszme közötti különbség alapja (ez a további kérdésekre adott válaszoknál is igaz) az alkalmazott mátrix(tábla)-elméletek közötti alapvető eltérés.

A pártrendszer a föderatív társadalomszervezés emberek és nemzetek feletti érdekérvényesítésének (szenvedően szabad választás) megosztottságra, a mózesi átokra épülő eszköze. Ezért a békés rendszerváltás csak a pártrendszer felszámolásával lehetséges.

Először a tény szerinti (de facto) felszámolást kell elérni, meghatározó társadalmi tőke létrehozásával, majd ezt kell, a nyugati civilizáció megosztó-fegyverét semlegesítve a rendszerváltásra felhasználni, vagyis kétharmados többséggel kell megnyerni - választási- és nem politikai pártként fellépve - a parlamenti választást, ezzel elérve a jog szerinti (de iure) rendszerváltást.

3. A törvényhozás (alsó- és felsőház) választása és felépítése és tagjainak kötött mandátuma hogyan akadályozza meg a korrupciót?

4. Az önellátás milyen céllal és formában alkalmazható?

A kérdésekre külön - külön írásban adok választ.

Az Egyetemista harmadik kérdése a második folytatása, ezért a válasz is az előző folytatása.

A teljes 3. kérdés így hangzik:

A másik kérdésem - ami érdekelne még engem -, hogy Ön szerint mivel lehetne megakadályozható, a korrupció, vagy az, hogy a szakrális társadalmunk kormányzója és kormánya, ne ugyan úgy működjön, mint a mostani kormányok és miniszterelnökök, hogy csak az ő törvényeik érvényesülnek a parlamentben.

Ezt azért írom, mert ha összevetem a jelenlegi rendszerrel, félőnek tartom, hogy az alsóház és egy 'független felsőház' tagjai között korrupció jönne létre, csak a kormány érdekei érvényesülnének és a szent korona értékrend alapján összeállított alkotmányra fittyet hányva ugyan az működne tovább, mint ami eddig is. Mi erre a garancia? Kellene-e a kormányzó fölé esetleg egy király, ami talán még egy biztosítékot nyújthatna ezek megelőzésére? Hogyan vegyenek részt a döntéshozásban a civil szervezetek, szakmai csoportok, szakszervezetek? Hogyan nézzenek ki a választás, a választó kerületek? Hogyan működtessük a kötött mandátum visszaállítását, alkalmazását, hogy a képviselő ténylegesen visszahívható legyen, ha nem azt képviseli, vagy nem a nemzet érdekeit képviseli?

Hogyan tudjuk megakadályozni, hogy amennyiben ez megvalósul; a bíróságokat, az ügyészséget, az ÁSZ-t, az oktatást, az egészségügyet, majd nem az akkori kormány fogja egy személyként irányítani és nem lesz befolyása a bíróság stb.. döntéshozatalaiban?-most ezt látjuk.

A választási rendszer

- a nyugati civilizációban az emberek és nemzetek fölötti érvényesülés (föderatív koreszme),

- az ősi civilizációban az emberek és nemzetek érdek-összehangolásának (konföderatív koreszme)

eszköze.

1. A nyugati civilizáció érdeke a mózesi átok, a megosztottság állandósítása. Ugyanakkor érvényesíteni törekszik a szabadkőművesek "szabadság - egyenlőség - testvériség" (szólamként és nem gyakorlatként alkalmazott) alapelvét is, "demokrácia" (ugyancsak szólamként használt "népuralom") formában[i].

Ennek jegyében alkalmazza a hatalmat gyakorlók kiválasztását. A választhatók látszatra a népakarat végrehajtását ígérik, ténylegesen azonban a föderatív dogmákat (anyagi gazdaság és ennek terrorista eszköze, a fegyveres erő) elfogadó, de azok "nemzeti" hatásaira különböző válaszokat adó részeken (pártokon) keresztül érvényesül az "oszd meg és uralkodj" (divide et impera) elve.

A pártok különböző társadalmi csoportok érdekeit igyekeznek a többi rész érdekei fölé helyezni, ezzel a természetes különbözőség a gyűlöletkeltés forrásává alázódik.

Természetes, hogy a megosztottság kitermeli a részhez (párthoz) lojális emberek és csoportok "megbecsülését" (a korrupciót), amit a társadalom választói rétege nem ellenőrizhet, illetve nem számoltathatja el és hívhatja vissza a választók bizalmát vesztett képviselőket, hiszen védi őket a "szabad mandátum" elve, illetve a jogalkotás és jogalkalmazás[ii].

2. Az ősi civilizáció a közszabadság elve alapján alulról építi fel hatalomgyakorlási (ezen belül képviseleti) rendszerét.

A hatalomgyakorlási rendszer az irányítás és vezetés kettős egységére épül[iii].

A felépítés a természetes tábla (mátrix) elméletet követi. (Emlékeztetőül Kmety Károly meghatározása: "a Szent Korona Teste két részből áll: a terület és az ember.")

- Az állandó (statikus) elem a terület (település, járás, megye, ország),

- a változó (dinamikus) elem az ember, akinek érdekképviselete személyi jegyein keresztül érvényesül (család, kor, nem, istenhit, nemzetiség, hivatás/szakma).

A tábla-rendszer sajátossága

- a folyamatba épített ellenőrzés (ez adja a "kötött mandátum" korrupció-kiszűrő feltételeit) és

- a visszacsatolás.

Ezek az elméleti alapok

- az Iránymutatásban ("Szabadság Alkotmánya"[iv]),

- az Irányelvekben ("Alaptörvény"[v], "Hatalomgyakorlási főtörvény"[vi])

fogalmazódnak meg a társadalmi együttélés szabályaiként (jogszabályokként).

Az elméleti alapok gyakorlati megvalósításának szabályait

- "Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény" (röviden: Választási főtörvény)[vii], valamint a

- Választási főtörvény (a paradigmaváltásra vonatkozó, tehát ideiglenes) végrehajtási utasításai:

= Magyarországra[viii],

= Európára[ix].

Az "elöljáróságok" és "elöljárók" választásának célja az önkormányzati rendszer[x] kiépítése.

A területi önkormányzatok (település, járás, megye, ország) a tábla-elmélet szerinti állandó részen élő emberek érdekeit képviselik a területi adottságok, mint lehetőség és a területen élő emberek igényeinek összehangolásával.

A társadalmi csoportok önkormányzatai (család, kor, nem, istenhit, nemzetiség, hivatás/szakma) az emberek jellemzői szerinti igényeit és lehetőségeit határozzák meg és hangolják össze.

Az "elöljáróságok" és "elöljárók" választásának jellemzői:

1. A választott elöljáróságok és elöljárók:

- A területi (települési, járási, megyei és országos) képviselők

- A társadalmi csoportok (család, kor, nem, istenhit, nemzetiség, hivatás/szakma) területi képviselői

- A Nemzeti Tanács tagjai

- Az irányítást és végrehajtást vezetők

- Az Országgyűlés és a Nemzetgyűlés tagjai

2. Választási joga csak a Szent Korona Tagjainak (államalapító és államalkotó nemzetek tagjainak) van.

3. Nyílt, alap- és rendkívüli választási rendszer (nem ciklikus).

4. A területi önkormányzatok választásánál az általános-, a társadalmi csoportok önkormányzatainak választásánál feladat-központú tizedes rendszer érvényesül.

A járási területi önkormányzatok választják az Országgyűlés Alsóházát.

5. Az első választásnál opcionális, a továbbiaknál általános az együttes (családi) általános tizedes rendszerbeli szavazás.

A társadalmi csoportok önkormányzati választásai mindig egyéni választásként működnek.

A társadalmi csoportok országos önkormányzati választják az Országgyűlés Felsőházát.

6. A választó és a választott között bizalmi- és felelősség-kapcsolat van a "Jogérvényesítési szerződés" alapján (Munkaterv - 8. jegyzet - melléklete).

Ennek alapja a képviselő-jelölt területi, vagy társadalmi csoportra vonatkozó "választási programja".

A választott elöljáró visszahívása a választottat megválasztók által indított népi kezdeményezéssel történik, a "Jogérvényesítési szerződés" alapján. (Ennek feltétele a nyílt szavazás.)

7. A törvényhozás rendszere az alulról felépülő társadalomszervezés elve szerint, döntési rendszerként működik.[xi]

[i] A "nemzeti egoizmus" felvállalása 2017. 05. 18. - https://szkertekrend.hu/indexi183.html

A szabadkőműves-elmélet elveszítette elmélet jellegét 2017. 05. 17. - https://szkertekrend.hu/indexi182.html

A Trump-stratégia és a szabadkőművesek 2017. 01. 23. - https://szkertekrend.hu/indexi154.html

[ii] Nyomozó Központi Főügyészség Nyom. 44/2007. sz. - https://nemzetiegyseg.com/lu070308.pdf

[iii] "A hatalomgyakorlás kettős egysége" (https://szkertekrend.hu/Hatgyakindex.html)

[iv] Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei (https://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) (továbbiakban: *Újparadigma*) - Szabadság Alkotmánya 9 - 18. oldal

[v] *Újparadigma* Magyarország Alaptörvénye 19 - 118. oldal

[vi] *Újparadigma* "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény 119 - 190. oldal

[vii] *Újparadigma* "Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény" (191 - 230. oldal)

[viii] A Szent Korona Értékend bevezetésének Munkaterve - https://szkertekrend.hu/Munkaterv.pdf

[ix] "Kiút a válságból - a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá" c. tanulmány 37 - 78. oldal (https://nemzetiegyseg.com/Kiutavalsagbol.pdf)

[x] Szent Korona Értékrend Kormányos Rendszer (https://nemzetiegyseg.com/)

[xi] A törvényhozás rendszere - https://szkertekrend.hu/Torvhozindex.html