A rendszerváltás lépésről lépésre – az első lépések 4.
Sokan hirdettek, hirdetnek "rendszerváltást", de miután mindenki a jelenlegi rendszer alapjainak változatlanul hagyása mellett képzel el változtatást, ezek a javaslatok nem gyökeres (radikális) koreszme-váltást céloznak, hanem rendszer-átalakítást (rendszer reformot).
Az Egyetemista kérdéseire adott válasz alapelveket tisztáz, így bárki feltehette volna.
A kérdések:
1. Az EU átalakítható-e Európai Konföderációvá?
A válasz részletesen itt.
A válasz összefoglalása:
Az Európai Unió jelenleg egy fél-rabszolgatartó államszövetség, amely általánosan föderatív jellegű, kivételesen alkalmazott konföderatív elemekkel, vagyis nem tisztán föderatív és nem tisztán konföderatív.
A jelenlegi Európai Parlament többsége (amely az "európai polgárok" 20 %-ának érdekeit képviseli) tiszta föderatív szövetségi állammá, Európai Egyesült Államokká akarja átalakítani.
Ennek a célnak a meghiúsítása nemcsak Magyarország, nemcsak Európa, de az emberiség 98 %-ának érdeke.
Az EU Európai Konföderációvá átalakítása (és ezzel a vészhelyzet elhárítása) lehetséges azzal a folyamattal, amit leírtam.
2. A tényleges rendszerváltás hogyan képzelhető el a pártrendszerben?
A válasz részletesen itt.
A válasz összefoglalása:
A két koreszme közötti különbség alapja (ez a további kérdésekre adott válaszoknál is igaz) az alkalmazott mátrix(tábla)-elméletek közötti alapvető eltérés.
A pártrendszer a föderatív társadalomszervezés emberek és nemzetek feletti érdekérvényesítésének (szenvedően szabad választás) megosztottságra, a mózesi átokra épülő eszköze. Ezért a békés rendszerváltás csak a pártrendszer felszámolásával lehetséges.
Először a tény szerinti (de facto) felszámolást kell elérni, meghatározó társadalmi tőke létrehozásával, majd ezt kell, a nyugati civilizáció megosztó-fegyverét semlegesítve a rendszerváltásra felhasználni, vagyis kétharmados többséggel kell megnyerni - választási- és nem politikai pártként fellépve - a parlamenti választást, ezzel elérve a jog szerinti (de iure) rendszerváltást.
3. A törvényhozás (alsó- és felsőház) választása és felépítése és tagjainak kötött mandátuma hogyan akadályozza meg a korrupciót?
A válasz részletesen itt.
A válasz összefoglalása:
A jogalkotás döntési folyamat. A döntési helyzet - ami a folyamatot elindítja - a legalsó szinten, a településeken alakul ki.
Ennek megfelelően a jogalkotó rendszer képviselőinek kiválasztása is alulról épül, a jelöltek alkalmasságának bizonyítása alapján. A választott és a választó felelőssége közös, ami a "Jogérvényesítési szerződésben" és az ehhez kapcsolódó kötött mandátumban, valamint a választók visszahívási jogában fejeződik ki[i].
A terület (település, járás, megye, ország) képviselői az alsóházat alkotják, míg a társadalmi csoportok (kor, nem, nemzetiség, istenhit, szakma/hivatás) képviselői a felsőházban gyakorolják törvényhozói küldetésüket.
A közigazgatás irányító- és végrehajtó szervezeteit feladatközpontúan a terület és a társadalmi csoportok önkormányzatai építik fel[ii].
A fentiek szerint kiépített rendszer a természetes tábla (mátrix) elméletet követi, aminek egyik jellemzője a "folyamatba épített ellenőrzés". A képviselői megbízatástól eltérő magatartás (pl. korrupció) esetén a bizalmat vesztett képviselő visszahívása az őt választók "népi kezdeményezésként" indított eljárással érvényesített kötelessége és joga.
4. Az önellátás milyen céllal és formában alkalmazható?
A kérdésekre külön - külön írásban adok választ.
Az Egyetemista negyedik kérdése a "kínálat által manipulált kereslet" helyébe lépő, "igények és lehetőségek összhangjának" érvényesülésére vonatkozik.
Számtalan kérdés van, napokig lehetne sorolni, ezt mindannyian tudjuk, a nulláról kell indulni és szerintem a legfontosabb megfogalmazni már végre röviden azt, hogy mit akarunk, hogy a jelenlegi rendszer, hogy nézzen ki, mi hogy működjön; hogyan tudjuk a leggyorsabban a legjobban és leghatékonyabban az új rendszert és azok pilléreit létrehozni, valamint azt, hogy hogyan jutunk el odáig. És mindenre kell alakítani többféle tervet, azért, hogyha az egyik nem jön be, akkor azonnal át lehessen térni egy másik próbálkozásra.
Minden esetre én is a már említett önellátásban látom a megoldást, amit a falvakban el kell kezdeni a közeljövőben.....
1. A nyugati civilizáció alapelve a központosított ellátás, ami ellentéte az önellátásnak.
Az általa alkalmazott "kínálat által manipulált kereslet" elve azt jelenti, hogy a titkos szuperszervezet kínálat-monoplizáló termelőegységein (multinacionális cégek) keresztül rendelkezik a kínálattal, és profitján felül annyi anyagi lehetőséget bocsát azok számára, akik felett gyakorolja érdekérvényesítését, hogy abból a kínálatból elégítse ki igényeit, amelyet ő termelt.
Ezáltal a kínálat nem az emberek tényleges igényei, hanem a profit által irányított kereslet kiszolgálását jelenti.
Az "előre csomagolt" kínálat minősége a profit-maximalizálás és nem az egészséges ellátás szempontjait követi.
Az emberek kiszolgáltatottsága ezen kívül mutatkozik abban is, hogy az ugyanazon munkáért különböző országokban fizetett bérekkel segít a szabadkőműves cél, a "nemzeti ego felszámolása" megvalósításában.
A kínálat-monopólium a túlkínálattal mesterségesen előidézi a válsághelyzeteket, amelyek a gazdasági jellegű krízisen keresztül társadalmi és erkölcsi rombolást is végeznek. A válság-időszakok célja: a titkos szuperszervezeten belüli érdekcsoport-átrendeződés.
A kínálat-kereslettel kapcsolatban részletesen anyag is rendelkezésre áll[iii].
Az EU - 2025-ig - fél-rabszolgatartó államszövetségként a Lisszaboni szerződésben az alábbi rendelkezésekkel biztosítja a "kínálat által manipulált kereslet" érvényesülését. Az ezt bizonyító részletes leírás külön tanulmány[iv] tárgya. Az összegző anyagból[v] emelem ki a leglényegesebbeket:
- A négy liberális alapelv[vi] általánosan biztosítja a nemzetek feletti érdekérvényesítést.
- A termőföld a tőke része (tehát "forgalomképes") [vii].
- A EU (így a tagországok) feletti a multinacionális cégek érdekérvényesítése[viii].
2. Az ősi civilizáció konföderáció-szemléletéből ered
- az összehangolt teljes önellátás (autarkia),
- az önkormányzatiság (területi, személyi és nemzetiségi autonómia), valamint
- a területi önrendelkezési jog (szubszidiaritás).
Az összehangolt önellátás a lelki-, a szellemi- és az anyagi értékekre egyaránt kiterjed.
Az előző részben ismertetett választási rendszer alapja a bizalom és a felelősség. Ennek megszerzése érdekében a választási jelölt Települési Törvény-tervezetet készít a település egészére (polgármester-jelölt), vagy egy-egy társadalmi csoportra (önkormányzati jelölt) az igény és lehetőség adatok összevetésével. A törvény-tervezet alapja arra a területre vonatkozó Irányelv (Alaptörvény), amelyre a jelölés vonatkozik. Ezzel biztosítható a település rendszerszemléletű működése, amely az összehangolhatóság feltétele.
A választási törvénytervezet ideiglenes végrehajtási utasítása[ix] tartalmazza a törvény-előkészítés településtől az országos törvény elkészítéséig tartó folyamatot.
Kiemelem a Szent Korona Értékrend honlapját, amely jobb hasábjában a "Magyarország" gombra kattintva elérjük a megfelelő terület-szintet (ország, megye, járás). A kiválasztott alhonlap "Települési törvény" gombjával érhetőek el a településre és az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó irányelv-leírások.
Az igények és lehetőségek 2011-es adatai már rendelkezésre állnak. Néhány kiemelt terület (áltanos felmérés a lakások adatain keresztül, istenhit, nevelés, egészségügy, nemzetiség, mezőgazdaság, foglakozások) adatait tartalmazza az ebből készített kivonat[x]. Az összehangolt önellátást egészét bemutató előadás videofelvétele[xi] (különösen annak második része - Részletező").
Itt érhetőek el az ismertetett területek országos adatainak táblái.
Március végéig a Szent Korona Értékrend Kormányos Rendszerének honlapján[xii] rövidesen átvezetem az igény-lehetőség adatokat.
[ii] A hatalomgyakorlás kettős egysége
[iii] Emberközpontú relációs adatbázis-kezelő rendszer és játékelmélet-alkalmazás
[iv] Szent Korona Értékrend Akadémia első
fokozat munkaanyaga - A globalizmust
szolgáló Európai Unió alternatívája a Szent Korona értékrenden alapuló
természetes rendszer (A Lisszaboni Szerződés összehasonlítása a Gondoskodó
Magyarországgal) 101 - 238. oldal
[v] Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja az EU csatlakozással elkövetett nemzetárulást összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján
[vi] LSz II/26.
(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
[vii] LSz II/38.
(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.
A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére.
...
"Mezőgazdasági termékek" a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.
(2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.
[viii] LSz II/106.
(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
[ix]
A Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkaterve
[x] "Emberközpontúság a gazdaságközpontúság
helyett"
[xi] "Emberközpontúság a gazdaságközpontúság helyett" bemutató videófelvétele -
[xii] Szent Korona Értékrend Kormányos Rendszerének honlapja