Példa a döntési helyzet alapján történő törvényalkotásra
Örülök az Egyetemista újabb kérdéseinek.
Az előzőek általános témaköröket érintettek[i], a mostaniak pedig a mindennapi élet szabályozására vonatkozó eseteket foglalnak magukban. Így módom van arra, hogy bemutassam, hogyan működik az alulról történő jogszabály-alkotás, és miért van szükség a Szent Korona Tagok cselekvő szabadságának érvényesítésére.
A kérdések:
1. Mi a véleménye a katonaság vissszaállításáról és a lányoknak szintén ehhez hasonló nem katonai, de közmunkának sem nevezhető szolgálatba állításáról, amit Budaházy javasolt... Teljesen megvalósíthatónak találom fiúknál, lányoknál 1-2 év ilyenben való eltöltése érettségi után (18 év), attól függetlenül, hogy tovább tanulnak-e vagy sem, aki tovább tanul, tehát tudjuk előre, hogy felvették e valamely felsőoktatási intézménybe annak mondjuk csak egy év lenne ilyen... Aztán fontos összevetést kellene csinálni, hogy a katonaság visszaállítása után csökkenne a homoszexuálisok száma (szerintem).
2. Kapjon-e szavazati jogot, aki nem végezte el a 8 általánost vagy nem fizet adót?
Kötelezővé tegyük-e a szavazást? Megadjuk-e 16 éves kortól a szavazást, tehát a kor előrehaladtával és a kötelezettségek arányában biztosítsunk e szélesebb beleszólást a közügyekbe, majd az öreg kor előrehaladtával csökkentsük-e azt. Ez szintén egy Budaházy gondolat - kurucinfon vannak még ilyen írásmaradványai, úgy érzem ő volt az első, aki egy várat már lerombolt anno és szintén a tényleges rendszerváltásban gondokozott.
3. Bele kell-e avatkoznunk, avagy hogy szüntessük meg a hamis vallási tanok (jehova stb.) terjesztését (agymosodákat)? Ugyan ez vonatkozik a már itt is megjelent gender szakra/gender elméletre...?
__________________________
A válaszok:
Kérem, olvassa el a jogszabálytervezet-gyűjteményt![ii]
A "Rövid indoklásból" kiemelem ezt a részt:
"Az alapminta (koreszme) által meghatározott gondolkodási mód váltás (paradigmaváltás) néhány következménye:
a./ A törvények (a társadalmi együttélés részletes szabályai) egymással alá-fölérendeltségi viszonyban vannak, ezért "főtörvény" és "résztörvény" a megnevezésük.
b./ A jogszabályok alkotása zárt logikai rendszerben történik, a döntési helyzet kialakulásától a határozathozatalig.
A közérdekű adatok megismerése és az alapján történő döntési helyzet felismerés - ennek következtében jogszabályalkotás kezdeményezése például népszavazás eredményeként - minden ember alapjoga.
c./ Mivel a nemzetközi szerződések a jogrendszer részei, azok hatályba léptetése, vagy megerősítése a jogszabály-alkotási folyamatnak megfelelő.
d./ A magyar nyelv használata kizárólagos minden jogszabály esetén. Amennyiben a jogalkotás folyamatában részt vevők úgy döntenek, a magyar kifejezés mellett zárójelben az idegen kifejezést is alkalmazni lehet."
A jogszabályalkotás tehát döntési folyamat, amelyet a döntési helyzet indít el. A helyzetmegoldás egy olyan társadalmi együttélési szabály létrejöttét indítja el, amely nem ellentétes az Iránymutatással[iii] (Alkotmány) és Irányelvekkel[iv] (Alaptörvény). (Ez utóbbi kitétel a feltétele annak, hogy a jogrendszer egy szabályozott kapcsolati halmazt alkosson.)
Kérdései egy-egy döntési helyzetet fogalmaznak meg. (Budaházy György 2004-es programja egy döntési helyzet-csomag egy-egy részére adott lehetséges válasz - ha úgy tetszik: indító gondolat.)
Mivel a jogalkotás alulról épülő döntési folyamat, ezeket a kérdéseket településenként kell megvitatni és a megfelelő szintű törvénybe megfogalmazni.
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének bevezetése önmagában is egy döntési folyamat, amelyet a "Munkaterv" ír le[v]. E szerint a Szent Korona Tagok jelzik a döntési helyzetet, amely alapján a helyzetet ismerő és azt összefüggéseiben értékelni képes emberek fogalmaznak meg törvény-javaslatokat, amelyeket a Szent Korona Tagok fogadnak el.
A felvetett kérdésekre a Szent Korona Tagok közvetlenül kell, hogy választ adjanak.
Ezek figyelembevételével a kérdésekre a válaszok a következők:
1. A védelemmel kapcsolatos iránymutatást a Szabadság Alkotmányának 5. §-a adja. Ennek korunkra alkalmazott irányelvét Magyarország Alaptörvényének Negyedik rész (A szabadság védelme - A Szabadság Alkotmánya 5. §-ának irányelvei) III. szakasz (Honvédelem) 133 - 136. §§ tartalmazzák.
A kérdésben felvetett döntési helyzet megoldására tett javaslat ennek megfelelően értékelhető. Nem találok ellentmondást. A homoszexualitás az Alaptörvény 39. § (3) bekezdése betegségként határozza meg. Ennek gyógyítási, kezelési eszközeinek meghatározása önálló döntési helyzet.
2. A választással kapcsolatos iránymutatást a Szabadság Alkotmányának 2. §-a, irányelveit az alaptörvény szintű Választási főtörvény[vi] tartalmazza.
A kérdésben felvetett döntési helyzet megoldására tett javaslat ezek szerint pontosításra szorul.
A Szent Korona Értékrend társadalomszervezési rendszere család-alapú. Ennél fogva a család öt feladata (családi egység-, magzat-, gyermek-, anya-, szülő védelme) kiemelt fontosságú az Alaptörvény MÁSODIK RÉSZ (A Szent Korona tagok szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 2. §-ának irányelvei) A. fejezet (A Szent Korona tagok szabadságjogai) 38 - 52. §§. alapján.
A korosztályok és a nemek önálló felsőházi képviselettel rendelkeznek.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a választás egyszeri és kivételesen ismétlődő, nyílt és közvetlen, valamint a képviseli megbízás kötött mandátum jellegű.
Ehhez a kérdéshez kapcsolódik szerintem a "gender (társadalmi nem)" elmélettel kapcsolatos állásfoglalás. A Szent Korona Értékrend a társadalmi (családi) és biológiai meghatározottságot tekinti a nemek közötti munkamegosztás alapjának.
3. Az istenhittel (vallással) kapcsolatos iránymutatást a Szabadság Alkotmányának 1. és 2. §§, az irányelveket az Alaptörvény
- ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága (A Szabadság Alkotmánya 1. §-ának irányelvei) B. fejezet Jogalkotás 23. § Alaptörvényben meghatározott főtörvények (5) Főtörvények e./ ("A vallásról és művelődésügyről" szóló főtörvény) célmeghatározása, valamint
- MÁSODIK RÉSZ (A Szent Korona tagok szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 2. §-ának irányelvei) A. fejezet (A Szent Korona tagok szabadságjogai) 59 - 60. §§ tartalmazzák.
A kérdésben felvetett döntési helyzet megoldására tett javaslatok helyesek.
Az ősi civilizáció eszmei alapja a "normális emberi létről szóló tanítást" (Hamvas Béla) jelentő Jézus-követő, tehát nem Tóra - Ószövetség - alapú, kereszténység.
A két irányelv keresztkapcsolatát az 59. § (2) bekezdése határozza meg:
"A hitvallás bárki részéről történő gyakorlását "A vallásról és közművelődésügyről" szóló főtörvény korlátozhatja, vagy megtilthatja,
a./ ha az nem Krisztust követő hitvallás, továbbá,
b./ ha a tiltás vagy korlátozás bűncselekmény elkövetésének megelőzése, a közrend, közerkölcs és mások jogainak védelme, valamint a honvédelmi kötelezettség teljesítése érdekében történik."
Szükséges megjegyezni, hogy a Jézus-követő istenhit képviselete a felsőházban biztosított.
[i] Összevetés - Elemzés az ősi civilizáció
alapján
[ii] Az új
világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - A Szent Korona Értékrend
alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei (továbbiakban: *Újparadigma*)
[iii] *Újparadigma* Szabadság Alkotmánya 9 - 18. oldal
[iv] *Újparadigma* Magyarország Alaptörvénye 19 - 118. oldal
[v] A Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkaterve
[vi] *Újparadigma* Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény (191 - 230. oldal)